Lágy lankák, szőlőskertek, ciprus-és olajfaligetek: így ismerjük Toszkánát. Csak a második pillantásra mutatkozik meg e vidék igazi arca - nem csupán derűs tájak és világhírű városok kulturális egyvelegéről van szó. A kietlen Maremma vad szépsége, a vidék eldugott, lélegzetelállító kincsei, a borospincék ellenállhatatlan bája: ezeken keresztül ismerhetjük meg igazán Toszkánát. Utunkon a régió szerelmeseit a kitaposott turistautaktól távol fekvő ösvényeken kalauzoljuk, mindezt pedig kulináris élvezetekkel tesszük még tökéletesebbé: a régió legjobb boraival és ételeivel.

Ennek az útnak még talán az az érdekessége, hogy a buszon kisorsolunk egy utast, aki visszakapja az út teljes árát!

LEGYÉL TE A SZERENCSÉS NYERTES!

Program

1. nap Érkezés Toszkánába:

Korán reggel indulunk Budapestről busszal. Találkozó a Dózsa György út, Műcsarnok parkolójában, a homokóránál. Kb. 14 órás utazás után érkezünk Firenze külvárosába, ahol az első éjszakát töltjük.

2. nap Greve in Chianti, San Gimignano:

Reggeli után a Firenzétől néhány kilométerre fekvő Chianti vidékére utazunk. Dimbes-dombos vidék ez is, változatos növényzettel. Szemünk már hozzászokott ugyan a ciprusligetekhez, de a szőlő, ciprus, olajfa sorminta látványát nem lehet megunni. Chianti szívében Greve jelentős szőlő-és bortermelő város, ahol rögtön megcsap bennünket valami furcsa, enyhe dohszag.

Bár a hegységet autópálya veszi körül, mégis őriz valamit az érintetlen természetből. A falvak itt szegénységet árasztottak magukból a XIX. századi reformokig, valódi virágzásuk a francia mintára bevezetett borhitelesítés óta indult meg. A bortermelés azonban régi hagyomány itt, Greve dicsekedhet a Chianti Classico központja büszke címmel, melynek megkülönböztető jele a fekete katoszkana borturakas.

A hiteles Chianti Classico termelése egy szigorúan meghatározott, viszonylag kis területen folyik. Meglátogatjuk Greve-t, sétálunk egyet a hangulatos falucskában majd betérünk Itália egyik leghíresebb henteséhez, a Macelleria Falorni-ba. Hús és sajtimádóknak kötelező!
A Chianti vidékkel ismerkedő első borkósolónkon egy festői borászatba látogatunk.

A Chianti vidékéről továbbutazunk Sienába, ami San Gimignano mellett az egyik legnagyobb toszkán csoda, amely olyan, mintha valamiféle varázslat folytán egyenesen a középkorból csöppent volna bele a XXI. századba. A kagyló alakú főteéret, a Campot megyünk megcsodálni, ami egyedülálló a világon.


A téglával kikövezett hatalmas tér ad otthont a világhíres Palio-nak évente kétszer a Szűzanya ünnepén. A térről boltíves árkádokon át, lépcsőkön felkapaszkodva érünk fel a fekete-fehér zebracsíkos Dómhoz, ami a világ egyik legértékesebb építészeti kincse. A csodálatos dóm megtekintése után folytatjuk utunkat San Giminano felé. A város híres tornyainak szépsége és varázslatos bája szinte belefojtja az emberbe a szót. Hagyjuk szóhoz jutni a mestert, André Suarést, aki ennél eredetibb várost nem látott egész Olaszországban.

A századelőn járt ott, és a következőt jegyezte fel: "én vagyok az egyetlen külföldi itt, ezen a szép augusztusi délutánon, mely perzsel és elbágyaszt..."

Boldog kor. Mi ne reméljük, hogy egyedül leszünk, mint Suarés, amikor San Gimignano felfedezésére indulunk, hiszen Itália egyik legbájosabb és legkedveltebb úticélja ez a városka. San Gimignano. Fénykora rövid fél évszázadig tartott a XIV. században, amtárként és erődként egyaránt használatos tornyok többsége összedőlt, a hatvannál is többől ma mindössze tizenhárom maradt. A város valódi ékszerdoboz, és az egyik toronyból kialakított kilátóból fantasztikus a látvány a lágyan hullámzó dombokkal.

Mai második borkóstolónk Pancoléban lesz, egy pirinyó falucskában, a Cesani pincében. Ez egy igazi családi vállakozás, ahol kis mennyiségben, szívvel-lélekkel készítik a bort, és itt lesz alkalmunk megkóstolni a Toszkánára kevésbé jellemző fehérborok közül is párat.

Este indulunk tovább Toszkána szívébe, Montepulciano környékére, ahol a következő három éjszakát töltjük. A szállodában már vár minket a jól megérdemelt vacsora.

3. nap Montalcino, Cortona, Montepulciano:

Reggeli után Montalcinoba, az isteni Brunello liliputi hazájába indulunk. A domboldalba épült városkát egy hatalmas fellegvár őrzi, amely ma a környék szőlői felett őrködik. Az első borászatunk felé tartva, egy puszta mélyén, fák oltalmában áll a San. Antimo-apátság kristálytiszta román stílusú épülete. Egyszerű és fenséges épületről van szó, amelyet az isteni fény öltöztet pompába.

Első borkóstolónkon megkóstolhatjuk a fenséges Brunellót is, ami egy olyan Montalcino környéki borfajta, amelyet fahordóban akár húsz évig is lehet érlelni. A kellemes borok után rövid sétát teszünk Montalcinoban.

Északabbra tartunk, Cortona felé, amely egyike azoknak a hegycsúcson levő kisvárosoknak, amelyek mindenfelé lejtőkre épültek. Gyönyörű apró utcácskák, lépcsők és kis köves utak legvégén juthatunk el a város legmagasabb pontjáig, ahonnan festői a kilátás, a távolban pedig a Trasimeno tó tükre fénylik.

Itt minden kacskaringós utca a főtérre vezet, de útközben találkozunk apró, szilvafákkal büszkélkedő terecskékkel, csodás pálmafás palotakertekkel, vagy kézműves boltokat rejtő árkádokkal. Az ebédünket valamelyik hangulatos étteremben fogyaszthatjuk el.

Visszaindulunk a csodálatos és gőgös nemesi város, Montepulciano felé, amely úgy vonzza magához a ritka látogatót, akár a mágnes. A városfalakról mindenünnen a hullámzó dombokra, és a Vino Nobile nevű, nemes olasz szőlőfajta ligeteire nyílik kilátás. Hogy a szőlőfajta nedű formáját is dicsérhessük, egy, a városka környéki borászat felé tartunk egy borkóstolós pincelátogatásra.

4. nap Sorano, Pitigliano:

Ma még délebbre indulunk a zord Maremma felé. Az egykori mocsárvidéket még Mussolini idején csapolták le, és tették a földet művelhetővé. Érintetlen természeti környezet ez, fenyőkkel és örök zöld tölgyekkel, vaddisznókkal, őzekkel, bivalyokkal, tehenekkel és vadlovakkal. Toszkánának egy egészen más arcával ismerkedhetünk meg. Kopár, vad vidék ez, ahová a forradalmi gondolatok és a reneszánsz humanista eszméi soha nem tudtak behatolni.

Utunk először a kanyargós, gesztenyefákkal borított bazalttufák meredek falai közt vezet Soranoba. Az apró, etruszk eredetű középkori városka igen elhagyatott, itt biztosan nem fogunk sok turistába botlani, azonban fantasztikus kis éttermeket és boltokat fedezhetünk fel a kanyargós utcákon.

Ezután kis kitérőt teszünk Sovana egyutcás falucskába, ahol egy régi patinás szálloda étterme 2 Michelin csilltéshez képest meglehetősen olcsón megebédelhetünk az étteremben. A fantomfalu megelégszik egyetlen utcácskával és egy kissé düledező román templommal, Sovana hangulata azonban leírhatatlan, ezt látni-érezni kell.



Ha időnk engedi, a szállodánk felé a hazaúton kis kitérőt teszünk a Bolsenai-tóhoz egy rövid fotószünetre.

5. nap Utazás haza:

Reggeli után indulunk haza. Egész napos utazás után az éjszakai órákban érkezünk vissza Budapestre.